Csináltam egy kis összehasonlítást az egészségügy helyzetéről Mo.-n és a világban. Nevezetesen: mennyit költünk és mennyit élünk. Csak, hogy ne felejtsük el a témát: sokba lenne…
Eredmény röviden: Tényleg Európa egyik legpazarlóbb EÜ rendszere a miénk, nagyon nem éri el a célját és nem kerül lényegesen kevesebbe, mint más országok EÜ rendszere. Ez mindazonáltal nem érv az egészségügyi privatizáció mellett, mivel Olaszország és Spanyolország adóból finanszírozott állami EÜ rendszerei Európa leghatékonyabbjai: közepes kiadások mellett nagyon magas várható élettartam. Görögországot sajna nem jelöltem a grafikonokon, de abból látszana, h nem csak a „napfényfaktor ” számít ennyit. Ne felejtsük azt se, hogy a várható élettartam, nem az egyetlen globális mérőszám az EÜ rendszerek működésére, fordítva pedig: a várható élettartam nem csak az EÜ ellátás függvénye.
A csatolt dokumentum/grafikonok:
A pontok az egyes országokat jelölik, a pontok mérete az egy főre jutó GDP-t jelenti (jobb alsó sarok). A Grafikonon európai (narancs),amerikai (sárga), távol- és közel-keleti országok (piros ill. zöld)láthatóak.
1. 1. Ábra: A várható élettartam és az egy főre jutó egészségügyi kiadások egy főre lebontva dollárban.
A kiadások lineáris skálán vannak megadva. A világ országainak eloszlásáról ad egy átfogó képet. Az látszik, hogy az egészségre kiadott forintok relatív egyre kevesebb eredménnyel járnak , ezért az országok nem egy egyenes mentén sorakoznak, hanem ettől lefelé hajló görbe mentén.
2. 2. Ábra: A várható élettartam és az egészségügyi kiadások egy főre lebontva dollárban.
A fenti ábra Európára és néhány érdekesebb országra szűkítve. Az itt már nem, csak az előző ábrán látható narancs pont Luxemburg. Görögország Dánia felett balra lenne kissé (rossz eredmény, de a dánokénál jobb).
3. 3. Ábra: A várható élettartam és az egészségügyi kiadások egy főre lebontva dollárban log skálán.
Itt az EÜ hatékonyságát a pirossal jelölt tengelytől való távolság mutatja meg. Elgondolkodtató a Magyarország-Szlovákia-Csehország-Korea tengely, ami azt mutatja meg, hogy közel ugyanannyi (skála!) pénzből, meddig lehet élni; illetve tengelytől való távolságot, ami pedig azt, hogy Európában az egyik, az EU-ban pedig a mienk a „legértelmetlenebb” Egészségügy: adott pénzzel a legkevesebb eredmény. Spanyolország és Olaszország érik el Európa legjobb eredményét, a két államban eltérő, de döntően állami EÜ finanszírozási modell van. Ennek nem jártam komolyabban utána.
Ismétlem, azért vigyázzunk a mérőszámokkal.
4. 4. Ábra: A várható élettartam és az egészségügyi kiadások a GDP %-ban.
Azaz, mennyire „erőltetik” meg magukat az egyes országok az egészségért és mennyire érnek célt vele.
Egy másik gyakran használt (mert objektív és könnyen mérhető) szám a csecsemőhalandóság. Nagyjából hasonló képet/eloszlást mutat.
Egy ilyen egyszerű bemutatót sose láttunk persze politikusoktól, mivel így könnyen tudnak a levegőbe dumálni. Maszop azt mondja X, Fityisz azt mondja Y. Senki se tudja leellenőrizni, mindenki annak hisz, aki neki eddig is szimpatikus volt. …és megideologizálja a konyhában, hogy miért is ez az igazi igazság. Természetesen utánajárás nélkül. Szintén szomorú, hogy újságírók (vagy médiumok) sincsenek, akik komoly (a fentinél elvárhatóan komolyabb) elemzéseket (közérthető formában) tálalnának. Pedig ez első körben az állam, ha ez nem teszi meg, akkor pedig a szabad sajtó feladata lenne. Ennek egyikőjük sem tesz eleget. Ne kenjük el a felelősséget egy szokásos magyar nyavalygással, h mások közül ki mit csinál rosszul. Ne felejtsük el, ha sem az első, sem a második nem tesz eleget annak, hogy döntésképesen tájékozottak legyünk, harmadik körben nekünk magunknak kell utánajárni. Ez az internet korában nem is olyan nehéz. Persze csak amennyiben felelős demokratának érrezük magunkat. Nem véletlen nincs politikus és újságíró, aki színvonalas tájékoztatást adna: nincs rá igényünk. Nem tartjuk a fejünkben, hogy mi lenne a (az egyébként tényleg terhes) dolgunk egy demokráciában. Az általam ismert demokráciák jó részében az emberek számára a szabadság, pontosabban a szabad választás (nem a négyévenkéntire gondolok) abban merül ki, hogy választunk az egészséges és az olcsó élelmiszer között, társasági körök közül és egyéb személyes szintű válaszok közül.
Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie. Az országban, ahol a napjaimat tengetem, társadalmi kérdésekről hoznak létre állami pénzből weboldalakat, fórumokat és megpróbálják összegyűjteni a vitatéma mindkét oldalán lévő érveket, ill keretet biztosítani a vitának. Az írott médiumok szintén jobb állapotnak örvendenek. Ez persze megint nem valakin múlik odafönt, hanem az embereken odalent, akik elvárják, hogy belelássanak dolgokba. Gondolom persze azért itt is a Blikk helyi megfelelője a legolvasottabb újság.
A csatolt grafikonokat én készítettem WHO és OECD ill. egyéb adatokból egy baromi jó kis progival:
http://www.gapminder.org/desktop/
A videó 4p.
LINKEK:
Grafikon
A Matyóföld Szlovákia Csehország Korea tengelyt ajánlanám figyelmetekbe: ugyanannyi pénzből meddig lehet élni?
Ill. Olaszországot (csak a 2. linken) és Spanyolországot, mint az EU leghatékonyabb EÜ rendszereit: közepes kiadások mellett nagyon soká élnek.
Na ebbe persze a nap is belejátszik és a két adat csak bizonyos részben függ össze: az élethossz nem csak az EÜ rendszeren múlik.
LINKEK:
színes:
http://en.wikipedia.org/wiki/Health_care_compared#Cross-country_comparisons
jobb:
http://www.petersoninstitute.org/images/fig-kirkegaard20090310-1.gif
részletes:
http://www.oecd.org/document/16/0,3343,en_2649_33929_2085200_1_1_1_1,00.html
Download this Excel file
korrupció:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/88/World_Map_Index_of_perception_of_corruption_2009.svg/2000px-World_Map_Index_of_perception_of_corruption_2009.svg.png
Mivel Mo, Sp, állami, It részben állami Eü rendszert tart fent.
taljánföld:
http://en.wikipedia.org/wiki/Healthcare_in_Italy#National_Health_Service
spanyolország:
http://heapol.oxfordjournals.org/search?submit=yes&fulltext=spanish&x=0&y=0#
Abstract:
This article summarizes the organization, financing, and delivery of health care services in Spain, and discusses
the elements that made it possible to maintain high levels of health among the population, while
spending comparatively fewer resources on the health care system than most industrialized countries.
The case of Spain is of particular interest for newly industrialized countries, because of the fast evolution
that it has undergone in recent years. Considered, by United Nations’ economic standards, a developing
country until 1964, Spain became in a few years the fastest growing economy in the world after Japan. By
the early 1970s the infant mortality rate was already lower than in Britain or the United States.
Utolsó kommentek