A spanyol kultúrára úgy látszik nagy hatást gyakoroltak a holywoodi vietnami háborús filmek. Aki már látott ilyet az tudja/várja, hogy (a filmben) eljön/eljöjjön az a pillanat amikor Johnatan/Elias/etc megsebesül, nagyot hörög, nyög, majd hörög, (közben golyózápor) előveszi távbeszélőt és beleüvölti: "Hol késik az a kib***** légicsapás??? Az egész dzsungel ****** vietkongokkal van tele. Légicsapást!!! Hörrrr!" - és biztos ami biztos, nyomatékosításként: "Hörrr"

Nos ilyet itt bármikor lehet kérni a konyhából is. Ha főzés közben eszedbe jutna, hogy baj van.
Legalábbis mindenhol kint van a "Bomberos" felirat egy rövid telefonszámmal.
Szóval szóljatok bátran, ha úgy érzitek bajban vagytok: betelefonálok, aztán minden el lesz intézve.

Megérkezésem estéjén amúgy épp san fermin csiki (kicsi fiesta) volt. Kénytelen voltam elveim ellenére mintegy liter vébékát letolni, ugyanis a bor amit vettünk penészes dugóval volt ellátva. Utána meg az anyagi megfontolások döntöttek. Azért ne kövessétek a példámat, én is szégyellem, közben Belgát zsolozsmázom:

"15 fölött kólát a borba,
nem nyomat senki,
maximum az orrba."

Az előző napokban voltunk különböző baszk falvakban, ahol meg nem értett apukám barátokra lelne. Otthon csak Tibor szomszéd osztja furcsa gondolatát, miszerint szabadidőnkben nincs is jobb három órácska favágásnál. Itt ugyanis ez a hobbi annyira elterjedt, hogy a falunapokon elmaradhatatlan versenyszám a favágás. Egyszál fejszével kell kettékapni kb félméter vastag rönköket, lehetőleg a konkurens párosnál gyorsabban. Na nem aprózzák el a srácok, a cél nem egy, hanem 10 db rönk kettéaprítása. Külön szépsége a dolognak, hogy az arcok konkrétan maguk alatt vágják a fát: ráállnak a rönkökre, úgy aprítanak.