66th dead end

Nem, még nem vagyok Spanyolországban, s már nem is Ománban, de az ablakom előtt papagájok pofáznak, a kereszteződésekben banánpálmák zöldellnek, és a trú arcok a nekkáron windszörföznek. Nos ez mind igaz, nem az amfetamin szülötte. Heidelbergben népes papagáj populáció él és előszeretettel szkvatolják be magukat a kolik szellőzőibe. És tényleg vannak banánpálmák, bár nemtudom mit fognak csinálni velük télen (Mármint nem a rengeteg eladatlan banánnal, hanem kifagyott csonkokkal). És valóban szörföztek a nekkáron, bár olyat se láttam még, hogy folyón szörfözzzenek. Erről van fotó is, majd felteszem vhova. A papagájok elég bizzarrak a kint 18 fokban (ma 24), de mindent megszokik az ember. A pacsirtadal már nem is tetszene.

A hellyel kapcsolatban minden korrekt, leszámítva, hogy nincs normális netem. A tanfolyam is vállalható, időnként egész érdekes is. A kimerítő helyzetelemző írásokat majd megírom; egyszer mañana.