A hétvégén (újoncoknak: csüt, péntek) ill. további két napot hozzá csapva le utaztunk Salalahba, a jemeni határhoz. Ez volt az első komolyabb vezetésem itt.
A Qurm, Seeb airport kisstílű lehajtókat magam mögött hagyva, oldalpillantással nyugtázom a Highway 29, Salalah 1028 km feliratu táblát és ráfordulok az említett 29es autópályára. Az út először átvisz a Hajar (masszív dzsével ott középen) hegységen, utóbb a semmin. Ennek hivatalos neve az "empty quarter". Mit ne mondjak találó.
Nemsokára/kisvártatva/percekkel később (ahogy tetszik) meg is érkeztünk Dhofar megye székhelyére, Salalahba.
Nem kisebb helyről van itt szó,mint minden arab vágyálmáról. A mellékes mekkai zarándoklattal szemben ezt majd minden évben felkeresi Arábia lakossága. Már az a jó 25% aki nem az indiai, paki, ill a különböző nyugati nációk képviselője.
Na de mi is van itt, ami annyira vonzó?
Röviden: eső. Úgyis mondhatnám Skócia 40-fokban. (ha lehet, még több köddel)
Ezt egy rendes üde bükkösökön nevelkedett matyó leánynak/legénynek nehéz elképzelni, miért is jó, de egyebütt errefel csak az zöld amit locsolnak. Éjjel-nappal. Pl az Intercontinental parkja. A Szultán Kabos sztríít végig. Ez monduk röpke 40 km.
(Kis kitérő: A lelkes oméni nép elég egyszerűen oldotta meg a hivatalok, mecsetek, óvodák, általános- és közpiskolák,utak, autópályák, főterek, könyvtárak, egyetemek, zöldségárusok elnevezését. Nincs Kossuth tér. Nincs Rákóci út. Nincs PeCsa. Itt Kabos van. Szultán Kabos.)
Nos hosszabban: szubtrópusi monszun, banán, papaya, kókusz, kakaó, tömjén, mirha, tehén (!), gejzír*, vízesés, feketék Zanzibárból, terepjárós túristák az Emirátusokból meg a Vértesy család Maszkatból.
Tovább nem rablom vagyonokat érő másodperceiteket, csak egy kis kép-ízelítővel.
Banán ültetvények.
Asszociáció: Szimbád n+1-edik utazása
Kelet-afrikai árok.
Fotosop nélkül... (persze levágja a szélét, ugyh jobbklikk, kép megtekintése..)
A többi képet a salalah albumban találjátok. link jobb oldalon.
*vigyázat hazudik! lásd: vertesy.fotoalbum.hu
Utolsó kommentek